El kell felejteni az életet, akkor lehet tovább élni
Azt gondolom, nem tudunk úgy a kortárs magyar irodalomról beszélni, hogy ne említenénk meg Grecsó Krisztián nevét. Grecsó tökéletesen mozog mindhárom műnemben, számos regénye, verse született, de drámákat is jegyez. Írásai központi témája a család, mint az identitás kifejezése, stílusát a mágikus realizmushoz szokták hasonlítani.
Hősei otthonosan mozognak alföldi kisvárosokban, gyakran érzik magukat elveszettnek nagyvárosi környezetben. De bárhol is vannak, előbb-utóbb rákényszerülnek, hogy szembe nézzenek a múlttal, saját maguk vagy családjuk évtizedekig hurcolt örökségével. (Nyáry Krisztián)
Nem lehet tudni, mi mellett mennek el az emberek, és mibe kapaszkodnak bele úgy, hogy aztán sohasem engedik el.
Megyek utánad
Valóban a kapcsolataink határoznak meg minket? Egy-egy szerelmi viszony fontos állomás lehet egy életben, de ha mindet megismerjük, megismerjük magunkat is? A regény főhősének, Darunak az életét fenekestül felforgatják a lányok. A Megyek utánad cselekménye a magányból indul, Daru kirekesztettnek érzi magát, el akarja hagyni a Viharsarkot, tovább akar lépni, ki akar törni. Ám akkor jön Lili, Eszter, Petra, Sára, Adél, Gréta és Juli, aki marad is.
Nézte az eltiport boglyát. Sokszor csinált már ilyet, ezer boglyát dúrt már szét, „olyan rendes gyerek vagy, fiam, jó tanuló, miért csinálsz ilyet?”, ezt kérdezte az anyja mindig. És nem lehetett neki elmagyarázni, miért. Mert Daru sem tudta, csak érezte, hogy belehalna az unalomba, ha nem csinálná ezt a sok fájdalmat.
Jelmezbál
Ahogy a szerző korábbi munkáiban is (Mellettem elférsz, Megyek utánad), az alapkonfliktust - habár nagyon erős a krimi hatása is - a generációk közötti szakadék és a város-falu ellentét adja. A Jelmezbálban olyan szereplőket ismerünk meg, akik vidékről elköltözve, a családi köteléket hátrahagyva, a városban próbálnak meg boldogulni. Grecsó olyan emberi kapcsolatokat ábrázol, melyek a generációk egymás mellett élését, illetve nem élését példázzák, bemutatva azt, hogyan távolodunk el szüleinktől, nagyszüleinktől, hogyan vesszük semmibe családi hagyományainkat, gyökereinket.
Vera olyan elmélyülten figyeli, hogy megint tátva marad a szája, illetve ez nem is igaz, a mama mondja ezt így, de valójában nem marad, hanem a töprengés közben alattomos lassúsággal kinyílik…
Vera
A regény főszereplője, a negyedik osztályos kislány, Vera nyugalomban és harmóniában éli életét, édesapjával és édesanyjával. Ám amikor megjelenik Jozef, a lengyel karigazgató fia, egyik pillanatról a másikra felfordul addigi békésnek hitt élete. Verának nem csak az első szerelem élményével, de a barátság törékenységével, az elfogadás és az identitás válságának nehézségeivel is meg kell küzdenie, s választ keresve a ‘mi az igazság’ kérdésre, szándékosan eltitkolt, családi rejtélyekre bukkan.