A tettek persze hangosabban beszélnek, mint a szavak
Szécsi Noémi: Egyformák vagytok, Magvető, Budapest, 2017
2017-ben jelent meg Szécsi Noémi migránstrilogiájának harmadik kötete. A Nyughatatlanok és a Gondolatolvasó 19. századi cselekményei után, az Egyformák vagytok a jelenbe helyezi főszereplőit, a két negyvenes nőt, a művelődéstörténész Em-et és a kiadói jogász Elzát. Barátságuk gyermekkorukig nyúlik vissza, ugyanabban a faluban nőttek fel, Elza egy ideig pedig Em testvérének Bandikának volt a felesége. Kapcsolatuk versengő, szinte sosem értenek egyet, a váltott narrációnak köszönhetően pedig más-más megvilágításban ismerjük meg életüket. Ezek a jelenetek az olvasó számára magyarázatként szolgálnak a két nő egy-egy tettére, vallomására.
– Te tudsz franciául?
– Kicsit – hajtottam le a fejem.
– Akkor te nem vagy túl művelt – jegyezte meg leereszkedően.
– Nem vagyok túl művelt – hagytam rá. De még fiatal vagyok – tettem hozzá hirtelen támadt kegyetlenséggel. – Húszéves.
Emília 1848-as forradalom és szabadságharc emigránsfeleségeink története után kutat, középosztálybeli, tudós értelmiségi és egyedülálló anya. Sokkal visszafogottabb életet él mint barátnője, újra gyermeket szeretne, ám folyton elvetél. Ellentéte Elza, a szabadszájú, karrierista, szingli nő, aki mindenhol és mindenkivel szemben saját érdekeit képviseli.
A regény keretes szerkezetű, az első és a harmadik rész elbeszélője Em, míg a középsőé Elza. A keretet a cselekmény kezdetén megismert lakáséttermi esemény adja, melyre mindketten hivatalosak. A barátnők gúnyosan, olykor szatirikusan beszélnek a regény mellékszereplőiről, a felkapaszkodó, eredetinek egyáltalán nem nevezhető ál-értelmiségiekről.
– Havonta egyszer nézem az e-mailjeimet – mondtam őszintén, de volt az kettő is, jobbára akkor szántam rá magam, hogy bemerészkedjek az egyetem zsúfolt nyilvános géptermébe, ha nyári egyetemre küldtem el a jelentkezésemet, vagy olyan korán gépeltem be egy ujjal a szemináriumi dolgozatomat, hogy még nem álltak sorba a terem előtt.
A cselekményt és jeleneteket a két nő viszonya, azok női-férfi kapcsolatainak variációi alakítják. Ilyen az anya-lány kapcsolat, a szerető szerep, gyerekről való lemondás. De hasonlóan fontos szerepet kap a szakmai és családi körben zajló harc is. Saját hangért folytatott harcukat erőteljesen befolyásolja a saját testükért való küzdelem is, mely tárgyiasul, mint az öregedés, a vetélés vagy a szexualitás dramatizálásakor.