A főkomornyik, a szamuráj és a klón

KAZUO ISHIGURO

Angol író, 1954-ben született Nagaszakiban, de hatéves korától Angliában él. 1980-ban elvégezte a Kelet-Angliai Egyetem kreatív írás tanfolyamát Malcolm Bradbury irányításával, és itt ismerte meg mentorát, Angela Cartert. 1982-ben országos ismertséget hozott neki Pale View of Hills című első regénye. 1989-ben jelent meg máig legsikeresebb regénye, a The Remains of the Day (=A főkomornyik szabadsága / Napok romjai), amellyel elnyerte a Booker-díjat. Az adaptációs jogokat Harold Pinter vette meg, végül azonban James Ivory rendezett belőle többszörösen Oscarra jelölt filmet Anthony Hopkins és Emma Thompson főszereplésével.
1995-ben adták ki a The Unconsoled című regényét, amelyet javarészt Sanghajban játszódó, melodrámába ágyazott detektívtörténet, a When We were Orphans követte 2000-ben. Utolsó regénye, a melankolikus, komor hangulatú Never Let Me Go 2005-ben jelent meg.

Magyarul megjelent művei:

  • A főkomornyik szabadsága, 1992

  • Árva korunkban, 2002

  • Ne engedj el, 2005

Forrás: Lévai Balázs: Bestseller, a világ nyitott könyv. Európa, 2008

NAPOK ROMJAI

„ A szakmai presztízst elsősorban az ember munkaadójának erkölcsi értéke adta meg.”

Mr. Stevens Darlington Hall főkomornyikja. Munkáját precízen, érzelmektől mentesen végzi.
A regény kezdetén a második világháború után járunk: Lord Darlington halála után a házat egy amerikai veszi meg, aki szeretné, ha Mr. Stevens segítségével újra felvirágoztatnák az egykor tündöklő kastélyt. Mr. Stevens szabadságot kap, s elindul, hogy felkeresse a ház egykori házvezetőnőjét, Miss Kentont. Útközben, emlékezete segítségével, megismerjük Darlington Hall korábbi életét.

A két világháború között járunk. A házban hétről hétre előkelő vendégeket fogadnak, Darlington Hallban megfordul Anglia színe-java. A vendégek között azonban találunk náci szimpatizánsokat, akik szerint Hitler egyáltalán nem akarja leigázni Európát. Lord Darlington a fajelmélettel is megismerkedik. Ebben a kétségekkel teli, zavaros világban kell Mr. Stevens-nek helytállnia. Életét nem csak a Lord különleges bánást igénylő vendégei nehezítik meg, hanem Miss Kenton szerelme és édesapja halála is.
A világháború kitörésével és végével ez a világ is darabjaira hullik. Miss Kenton elmegy a háztól, s feleségül megy egy férfihoz, akit nem is szeret. Lord Darlingtonról kiderül, hogy nácibarát, az újságok címlapjaira kerül, a botrány elkerülhetetlen. Darlington Hall eladásra kerül.
Mr. Stevens főkomornyik külseje mögött egy filozófust ismerhetünk meg. A lord kudarcát és bukását látva, arra keresi a választ, hogy mennyi értelme volt őt teljes odaadással, egy életen át szolgálni. A választ akkor kapjuk meg, amikor Mr. Stevens, szabadsága során, egy boltosnak letagadja, hogy valaha ismerte Lord Darlingtont.

ÁRVA KORUNKBAN

“Nincs más választásunk, minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy véghezvigyük küldetésünket, mert addig nem lesz nyugtunk, amíg nem tudjuk magunk mögött.”

A főszereplő, Christopher Banks, szülei rejtélyes módon tűnnek el Sanghaj-ban, a huszadik század elején. A fiút Angliába küldik, akivel már felnőttként, híres magándetektívként a harmincas években találkozunk a regény kezdetén. Hasonlóan Mr. Stevens karakteréhez, emlékei sokaságából ismerjük meg a múltat. Christopher élete egyik legnagyobb feladata, hogy visszatérjen gyermekkora helyszínére, s kinyomozza szülei elvesztésének körülményeit és okait.
A második világháború előszeleként Sanghaj sorsa is megpecsételődik. 1937-38-ban járunk, amikor Kína mindenáron be akarja kebelezni a szomszédos országokat. Míg a fényes estélyeket adó angolok szórakoznak, a város másik felén a helyiek véres harcok során próbálják megvédeni a várost. Ebbe a környezetbe érkezik a magányos detektív. Útját politikai, kereskedelmi és etikai ellentmondások nehezítik. A gyermekkorba menekülő Christopher-nek rá kell jönnie, hogy emlékeit megszépítette az idő,s így használhatatlanokká váltak. A zavaros, súlyos határokat feszegető nyomozás viszont nem más, mint a felnőttséget nehezen elfogadó férfi allegorikus útkeresése.

NE ENGEDJ EL

“Mi volt olyan különös ebben a dalban? Nos, az igazat megvallva nem nagyon figyeltem a szövegre, csak azt a részt vártam, hogy „Bébi, bébi, ne engedj el soha…”

Az író legnyomasztóbb, legmeghökkentőbb regénye arra keresi a választ, hogy ha biztos vagy benne, hogy rövid életed lesz és napjaid meg vannak számlálva, milyen szerepe van a szerelemnek, a barátságnak, a karriernek vagy az erkölcsnek.
A főszereplő Kathy H. a harmincas éveinek elején jár. Ebben a könyvben is nagyon fontos motívum az emlékezés: elengedhetetlen ahhoz megismerjük ezt a furcsa világot.
Kathy és társai egy intézetben, Hailshamben nevelkednek. Tisztában vannak azzal, hogy mi célból jöttek létre, ám néhány rejtéllyel nekik is meg kell küzdeniük: milyen célt szolgál a galéria, miért jön a Madam, és miért távozott Miss Lucy?
Ahhoz, hogy elfogadjuk (vagy ne) ezt a világot, meg kell értenünk a körülményeket: Kathy-t, Ruth-t, Tommy-t és társaikat azért hozták létre (klónozták), hogy szerveiket később eladományozzák. Háttérként ismernünk kell a hidegháború körülményeit, az atomfegyvertől való félelmet és azt, hogy ebben az időben az orvostudomány bármit megtett annak érdekében, hogy megnyerje a fegyverkezési versenyt.
Mielőtt sorkerült volna első adományozásukra, gondviselőként kell helytállniuk, tehát segíteniük kell a felépülésben, s abban, hogy a klón képes legyen további adományozásra.
Kathy remek gondviselő: megválaszthatja betegeit, s így Ruth és Tommy közelébe kerül újra.
Együtt idézik fel a gondtalan gyermekkort, a Vásárt, a gyűjteményes dobozt és a galériát.