Bizony sok gonoszság van a világban szép köntösbe bújtatva
Hillary Jordan: Sárfészek
1946-ban járunk a Mississippi torkolatánál. Itt él és dolgozik a világtól elszigetelve egy fehér és egy fekete család. Ám míg McAllen-ék a farmot irányítják, addig a Jackson család az ültetvényeken robotol, gyapotot ültet, gondoz és szed. Habár a rabszolgaságot 1865-ben eltörölte az amerikai alkotmány, a déli államokban semmilyen változás nem történt, a feketék továbbra is úgy élnek mint rabszolga elődjeik.
Elmentem harcolni a hazámért, és arra tértem vissza, hogy semmit se változott. A feketék még most is a busz végében utaztak és a hátsó ajtón jártak be-ki; még mindig a fehérek gyapotját szedték és a fehérek bocsánatáért könyörögtek.
A második világháború éppenhogy véget ért, az amerikai veteránok is hazatérhetnek. Így érkezik meg a tengerentúlról, a Nagy Háborúból, Ronsel Jackson és Jaimie McAllan. Egy új világ és a szabadság reményével térnek vissza a Mississippi Deltába, ahol csalódottan tapasztalják, hogy a régi rendszer semmit nem változott: Jaimie nehezen tud megfelelni a családja által felállított elvárásoknak, Ronsel pedig nem tudja elviselni, hogy amíg Európában senkit nem érdekelt a bőrszíne, Amerikában semmibe veszik.
A regénynek nincs főhőse: a hat szereplő elbeszeléséből, hat különböző nézőpontból ismerjük meg a történetet. Ugyanakkor a narrátorok sorából kiemelkedik a fiatal Ronsel Jackson elbeszélése: a beilleszkedni képtelen fekete férfi, a háborús veterán megrázó monológja. A könyv egyértelműen a faji diszkrimináció és a folyamatos gyűlölködés okozta tragikus eseményeket helyezi középpontjába. Azzal pedig, hogy az elbeszélői közé feketéket is választott, hangot adott az elnyomottaknak is.
Hát, rosszul számítottam. Igaz, hogy töméntelen fehér lakott odaát, de még csak nem is hasonlítottak a hazaiakra. Ők aztán nem gyűlöltek. Angliában, ahol az első hónapot töltöttük, a legtöbben még életükben nem láttak feketét, és alig várták, hogy változtassanak ezen. Amint kiderült számukra, hogy ugyanolyanok vagyunk, mint bárki más, úgy is bántak velünk. A nők is. Amikor egy fehér lány először kért fel táncolni, majd’ kidőltem a bokszból.
A regényből Dee Rees rendezett filmet, melyet 4 Oscar díjra jelöltek 2018-ban.